1. Nem szőtt szövet alapanyagai
Nem szőtt szövet főleg poliészter-, polipropilén- vagy viszkózszálakból áll. Ezek a szálak könnyűek, erősek, vegyszerállóak és jó feldolgozhatósággal rendelkeznek, így ideális anyagok nemszőtt szövetek készítéséhez. A poliészter szálakat általában tartósságot és UV-állóságot igénylő alkalmazásokban használják, míg a polipropilén szálak könnyebb súlyuk és alacsonyabb gyártási költségük miatt alkalmasabbak eldobható termékekhez és egészségügyi termékekhez. A viszkózszálakat gyakran használják orvosi és testápolási termékekben, jó vízfelvevő képességük és bőrbarát tulajdonságaik miatt.
2. Mechanikai alakítási folyamat
A mechanikus formázási eljárás fontos módszer a nem szőtt szövetek előállításában. A szálhálót háromdimenziós szerkezetté alakítja, hogy jó fizikai tulajdonságokat biztosítson. A gyakori mechanikai formázási módszerek közé tartozik a tűlyukasztás és a hidro-összefonás.
Tűlyukasztás: A tűlyukasztásos nem szőtt szövetek úgy készülnek, hogy a rostszalagot ismételten átszúrják egy tűlemezen keresztül, így a szálak összegabalyodnak egymással, és szilárd szerkezetet alkotnak. Ez az eljárás nem igényel kémiai ragasztók használatát, így az előállított nemszőtt szövetek magas környezeti teljesítményt mutatnak. A tűlyukasztott nem szőtt anyagokat gyakran használják autóbelsőkben, szőnyegekben és szűrőanyagokban nagy szilárdságuk és tartósságuk miatt.
Hidraulikus összekuszálás: A hidrokutalás nem szőtt szövetek úgy készülnek, hogy nagynyomású vizet permeteznek a szálhálóra, hogy összegabalyodjanak és rögzítsék a szálakat. Az ezzel az eljárással előállított nem szőtt szövetek jó tapintásúak és nagy rugalmassággal rendelkeznek, és gyakran használják orvosi és egészségügyi termékekben, például nedves törlőkendőben és sebészeti köpenyekben.
A mechanikus formázási eljárás előnye, hogy nincs szükség kémiai ragasztók hozzáadására, a késztermék fizikai tulajdonságai viszonylag stabilak, a gyártási folyamat környezetbarátabb. Mindazonáltal a technológiai berendezései viszonylag összetettek, és magas követelményeket támasztanak a rostszalag egyenletességével szemben.
3. Kémiai alakítási folyamat
A kémiai alakítási folyamat során a rostszalagot vegyi ragasztóoldatba merítik, vagy kémiai ragasztót permeteznek, hogy a rostanyagban lévő szálakat összekapcsolják, és így bizonyos szilárdságú szövetet képezzenek. Az ebben az eljárásban általánosan használt kémiai ragasztók közé tartoznak az emulziós ragasztók és az oldószer alapú ragasztók.
Emulziós ragasztók: Ez a ragasztó általában polimer emulzión alapul, és kémiai reakcióba léphet vagy fizikailag összegabalyodhat a rostanyagban lévő szálakkal, így erős szerkezetet alkothat. Az emulziós ragasztók előnye, hogy könnyen kezelhetők és nem igényelnek szerves oldószert a gyártási folyamat során, ami megfelel a környezetvédelmi követelményeknek.
Oldószer alapú ragasztók: Az oldószer alapú ragasztók általában feloldják a polimer ragasztókat, így azok egyenletesen eloszlanak a rostszalagban. Ahogy az oldószer elpárolog, a rostszövet fokozatosan megszilárdul és kialakul.
A kémiai fröccsöntési eljárás előnyei a gyors gyártási sebesség, és a ragasztó típusa és mennyisége a különböző igényeknek megfelelően beállítható a különböző teljesítménykövetelmények elérése érdekében. A kémiai formázási folyamat azonban gyakran bizonyos mennyiségű vegyszert használ fel, ezért előfordulhat, hogy nem alkalmas olyan alkalmazási forgatókönyvekre, amelyek magas környezetvédelmi követelményeket támasztanak.
4. Termikus kötési folyamat
A mechanikai és kémiai fröccsöntési eljárások mellett a termikus kötés is elterjedt módszer a nemszőtt szövetek előállítására. A termikus kötési folyamat felmelegíti a rostszalagot, hogy megolvadjon, és a hőre lágyuló szálakat összeköti, így hátlap szövetet képez. Az általános termikus kötési eljárások közé tartozik a meleghengerlés és a forró levegő.
Meleghengerlési módszer: A fűtött hengereket arra használják, hogy nyomást fejtsenek ki a rostszalagra, hogy megolvadjanak és összekapcsolódjanak a szálak. A melegen hengerelt nem szőtt anyagokat gyakran használják eldobható egészségügyi termékek, például pelenkák és egészségügyi betétek gyártása során.
Forrólevegős módszer: A forró levegős nem szőtt szövetek úgy készülnek, hogy forró levegőt fújnak át a rostszalagon, így a rostok felülete megolvad és egymáshoz tapad. Ez a nem szőtt anyag puha textúrájú, és alkalmas ruházati bélésként, paplan töltésére stb.
