Mi a különbség a szövött és a nem szőtt interlining között?

Szövött Vs. Nem szőtt beavatkozás : Legfontosabb különbségek

1. Alapanyagszerkezet
Szövött beavatkozás : Fonalak (pamut, poliészter vagy keverékek) szövésével készítik a szövőszéken → megkülönböztetett gabonavonalakkal rendelkezik (lánc/vetülék).
Nem szőtt interlining: Rostok (általában poliészter vagy polipropilén) hő-/vegyi anyagokkal történő rögzítésével készítik → nincs gabona irány.

2. Teljesítmény és kezelés
Tartósság:
Szőtt: Ellenállások ismételt mosás/vegytisztítás → Ideális testreszabott öltönyökhez vagy nehéz kabátokhoz.
Nem szőtt: Hajlandó a szakadásra nedves, vagy a gyakori mosás után → A legjobb rövid távú/eldobható tárgyakhoz.
Drape és rugalmasság:
Szövött: Természetes anyaggal mozog → megőrzi a ruhadarab folyékonyságát (például a kabát hajtóművei).
Nem szőtt: Merevens szövet → A szerkezet hozzáadása, de csökkenti a kendő (például ropogós inggallér).

3. Alkalmazási módszerek
Vágás és formázás:
Szövés: A gabonavonalak mentén kell vágni → A görbék torzulása; Az eltérés az csavarodást okozza.
Nem szőtt: Bármely irányba vágva → gyorsabb az összetett formákhoz (például lekerekített zseb szárnyak).
Ragasztás:
Szőtt: elsősorban varrni (rétegek között varrva); Az olvasztható lehetőségek léteznek, de a kockázat megsemmisítése.
Nem szőtt: többnyire olvadható (vasaló) → Gyors, de hő/súrlódás esetén meghámozhat.

4. Költség és termelés
Gyártás:
Szőtt: lassú, munkaigényes szövés → magasabb költségek.
Nem szőtt: tömeggyártás percek alatt → Költségvetés-barát.
Hulladék:
Szőtt: 15-20% szövethulladék vágásból.
Nem szőtt: A nulla közeli hulladék → A formahoz kötött szálak.

5. Általános felhasználási esetek

6. Korlátozások
Szövött beavatkozás:
Nem a nyújtott szöveteknél (hiányzik a rugalmasság).
A gabona illesztési hibák torzítják a ruhákat.
Nem szőtt beavatkozás:
Gyengül nedves, ha nedves → kerülje el a fürdőruhákat/aktív ruházatot.
Hőviszonyok finom szövetek (csipke, műbőr).