1. A szövetszerkezet befolyása
A legfigyelemreméltóbb tulajdonsága Szőtt Sima/Twill közbélés egyedülálló szövetszerkezete. Ezt a szerkezetet úgy alakítják ki, hogy a hosszanti láncfonalakat és a keresztirányú vetülékfonalakat egy szövőszéken szövik, hogy stabil összefont mintát képezzenek. Ez a szerkezet erős mechanikai szilárdságot és stabilitást ad a szövetnek, így különösen jó kopás- és ráncállóság.
Kopásállóság: A szövet lánc- és vetülékszövet szerkezete kiváló kopásállóságot biztosít a Woven Interlining-nek. A lánc- és vetülékfonalak a szövési folyamat során összefonódnak, így erős szerkezetet alkotnak, így a szövetfelületet nehezebben érinti a súrlódás. Ezzel szemben a nem szőtt textíliák általában szálakból készülnek hősajtolással, vegyi kötéssel stb. A szálak közötti kapcsolat nem olyan szoros, mint a szöveteké, ami rossz kopásállóságot eredményez. A hosszú távú használat és a súrlódás könnyen károsíthatja a nem szőtt anyagok felületét, sőt kopást, hajhullást stb.
Ráncállóság: A Woven Plain/Twill Interlining szövési folyamata erős ráncállóságot biztosít. Stabil szerkezetének, valamint a lánc- és vetülékfonalak szoros kapcsolatának köszönhetően a szövet nem deformálódik vagy gyűrődik meg könnyen külső erők hatására. A Woven Interlining még gyakori viselés és mosás mellett is megtartja formáját. Ezzel szemben a nem szőtt anyagokat laza szálkötéseik miatt a külvilág könnyen húzza és összenyomja, ami ráncokhoz vezet. Különösen nedves környezetben gyenge a ráncállóságuk.
2. A forró ragasztós bevonat szerepe
A Woven Plain/Twill közbélést általában forró olvadékragasztó bevonattal kezelik, amely egy olyan technológia, amely a közbélést egy forró ragasztórétegen keresztül köti a ruhaszövethez. A forró ragasztós bevonat kezelése nemcsak a szövet rögzítését javítja, hanem tovább fokozza a szövet kopásállóságát és ráncállóságát is.
Megnövelt kopásállóság: A melegen olvadó ragasztóbevonat további védelmet nyújt a szövet számára, simábbá teszi a szövet felületét és csökkenti a súrlódási ellenállást külső tárgyakkal való érintkezéskor. Ez a védőréteg hatékonyan csökkentheti a súrlódás okozta károkat és meghosszabbíthatja a szövet élettartamát. A nem szőtt szövetek általában nem rendelkeznek hasonló tapadóréteg-védelemmel, felületük viszonylag érdes, és a tartós súrlódás miatt könnyen megsérülnek.
Jobb ráncállóság: A forró olvadékragasztó bevonat nemcsak javítja a szövet stabilitását, hanem segít csökkenteni a szövet gyűrődését is. A ragasztóréteg szilárdan rögzítheti az anyagot a külső anyaghoz, megakadályozva, hogy az anyag megnyúljon, és felesleges ráncok keletkezzenek viselés vagy mosás közben. A nem szőtt anyagok laza szerkezete miatt azonban hiányzik belőlük ez a rögzítő hatás, és használat közben hajlamosak maradandó ráncok kialakulására.
3. A szövet stabilitása és alakjának megtartása
A szőtt Sima/Twill közbélés szövetszerkezetének stabilitása miatt hosszabb ideig stabil alakot tarthat fenn. A közbéléses alkalmazásoknál az anyag formája kulcsfontosságú a ruhadarab meghatározásában és befejezésében. A szövet felülete nem deformálódik és nem gyűrődik könnyen, így a Woven Interlining gyakran használt anyag a csúcskategóriás ruhagyártásban, különösen azokon a területeken, amelyek további alátámasztást és formázást igényelnek, mint például öltönygallér, mandzsetta, nadrág dereka stb.
4. A nem szőtt szövetek hátrányai
A Woven Plain/Twill közbéléshez képest a nem szőtt anyagoknak nyilvánvaló hátrányai vannak a kopásállóság és a ráncállóság terén. A nem szőtt szövetek szálai lazán kapcsolódnak egymáshoz, és hiányzik a szőtt szövetek feszes szerkezete, így hajlamosak a kopásra, elszakadásra vagy kiválásra hosszú távú használat és súrlódás esetén. Ezenkívül a nem szőtt anyagok gyengén ellenállnak a ráncoknak, és könnyen hajlamosak a visszafordíthatatlan ráncok kialakulására a külső nyomás vagy nedvesség hatására.
